24/2009. (V. 25.) OKM rendelet a 2009/2010. tanév rendjéről

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartóra való tekintet nélkül

aa) az általános iskolákra,

ab) a szakiskolákra,

ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),

ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,

ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)-ae) pont alattiak együtt: iskola],

af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium),

ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény];

b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal);

c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre;

d) a pedagógusokra;

e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre;

f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)

2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2009/2010. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2009. szeptember 1. (kedd) és utolsó tanítási napja 2010. június 15. (kedd). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankét nap.

(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

a) középiskolákban és a szakiskolákban - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - 2010. április 30.,

b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2010. május 28., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2010. június 4.,

c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2010. január 15.

(4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.

(5) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán február első hetében is megkezdhető. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a (2) bekezdésben foglaltaknak megfeleljen.

(6) A szorgalmi idő első féléve 2010. január 15-ig tart. Az iskolák 2010. január 22-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(7) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok

3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

4. § (1) Az őszi szünet 2009. október 26-tól október 30-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap november 2. (hétfő).

(2) A téli szünet 2009. december 23-tól 2009. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2009. december 22. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2010. január 4. (hétfő).

(3) A tavaszi szünet 2010. április 2-től április 6-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap április 7. (szerda).

(4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A vizsgák rendje

5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

(3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ezen belül az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), valamint a vizsgabizottságot működtető intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervező iskola) megbízottjának az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza. A körzetközponti jegyző számára meghatározott feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerint, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerint illetékes körzetközponti jegyző látja el.

A felvételi eljárás és a beiratkozás

6. § A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza.

A tanulmányi versenyek

7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.

(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.

(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.

(4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2009. október 30-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak az OKM hivatalos lapjában és honlapján való közzétételéről.

Országos mérés, értékelés elrendelése

8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.

(2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2010. május 26-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2009. november 27-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.

(4) A Hivatal 2011. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést - tájékoztatás céljából - megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2011. május 31-ig nyilvánosságra hozza.

(5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2009. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2009. október 31-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával - jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2009. december 11-ig kell elvégezniük.

(6) A közoktatásról szóló törvény 95/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján 2009. november 2. és 2010. április 30. között a Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a középfokú felvételi eljárás szabályainak betartását a középfokú nevelési-oktatási intézményekben.

(7) A közoktatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdésének g) pontja alapján 2009. október 1. és 2009. november 30. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni a tanórán kívüli foglalkozásként szervezett iskolai sportkörök, sportfoglalkozások vizsgálatát az általános iskolákban és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben. A szakmai ellenőrzést a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával.

Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok

9. § A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (7) bekezdése szerint meghatározott minimumot - képességszintet - az 5. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) 2009. augusztus 31-én hatályát veszti - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet, valamint a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet).

(3) Az OKM rendelet 8. §-ának (4) bekezdése 2010. június 1-jén veszti hatályát.

http://fejlesztok.hu/torvenyek/413-24-2009-v-25-okm-rendelet-a-2009-2010-tanev-rendjerol.html

Forrás:
http://fejlesztok.hu/